Kerekasztal körül villanyszékek

Mindegyikben te ülsz lázuk eléget

Fémes robotkezek ragadnak nyakon

Tudod hogy nincs kegyelem nincs irgalom

Kirázza tested félelem láza

És mint a máglyán fetrengsz az ágyban

Forró csók tömje be üvöltő szádat

Vigyázzon az asszony öl a vágyad

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború

Álomban áldozol éj bálványanak

Éj mögött hadak talpig vasban állnak

Távolban gyújtogat pusztító őrület

Nem sejted ki lesz még

Veled vagy ellened

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború

Mint sötétben megőrült vaku

Szemünkbe néz a háború