Szekér a sorsunk

Két angyal húzza,

Nevet az egyik,

A másik már unja,

Fekszünk, itt hátul

Altat a szél,

Ne siess kedves,

Van előttünk még...

Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.

Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,

Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...

És szemedben a jel

Hogy látod, amit kell.

Szemedben a jel.

Arcodat néha,

Emeld a fénybe,

Halkul egy líra.

Ne legyen vége.

Mondd, amíg mondom,

Kezünk még kér,

Csak ennyit kell tudnod,

Míg hajt a vér.

Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.

Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,

Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...

És szemedben a jel

Hogy látod, amit kell.

Szemedben a jel.

Álltunk már mind,

És ettünk a fáról,

Hangos a szív

Ezen a nyáron.

Miénk az ég,

Ami mindig kék...

Csak ennyit kell tudnod,

Amíg hajt a vér...

Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.

Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,

Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...

És szemedben a jel

Hogy látod, amit kell.

Menni, menni, menni, míg csak útra találsz. (Amíg hajt a vér)

Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,

Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...

És szemedben a jel

Hogy látod, amit kell.

Szemedben a jel.