Most is nyitva van az ablak

Minden úgy van, ahogy hagytad

Néha hallom még a szavaid

Itt felejtettél valakit

A helyekkel, hol együtt bújtunk el

A játékot a végtelennek hitt idővel

A gyerekkor nyarait

De végül csak egyedül vagyok itt

Mert nem világgá indultam,

Csak játszani a sarokig

De végül csak egyedül vagyok itt

...és még leszek is egy darabig

Hisz mindenki happy endre vár valahol

A remény számokat oszt, de túl nagy a sor

Elhagynak a csodák, csak becsap a sárga út

Ugye még visszavár, mi sárba hullt

Ha nincs, aki szól, ki mondja meg

Hogy miért nem a jó útra szólt a jegy

Hova bújjunk el, ha túl ijesztő a világ

Visszacsinálnám, amit nem lehet

Idegen helyen, idegen tapintások koptatnak

A régi tanítások hol vannak?

Ha senki nem súg és nem szól már

És visszakérnéd, amit eldobtál

Van, hogy nem megy, csak az idő rángat

Ha nincs választás, az ember hitet kitől várhat?

Tudom, van rosszabb a haragnál

Ha magad vagy, de magadnak se maradtál

Kértem, hogy ne menj el, hogy ne unj meg

Talán csak elveszett a retúrjegy

Így ahogy te is, én is elveszek

...mert nélküled én sem vagyok meg

Ha nincs, aki szól, ki mondja meg

Hogy miért nem a jó útra szólt a jegy

Hova bújjunk el, ha túl ijesztő a világ

Visszacsinálnám, amit nem lehet

Ha nincs, aki szól, ki mondja meg

Hogy miért nem a jó útra szólt a jegy

Hova bújjunk el, ha túl ijesztő a világ

Visszacsinálnám, amit nem lehet