Csendes az éj mindenütt halvány fények

Az ablakban ülök és félek

Hogy figyel-e még valaki vagy csak én

Várj csak már csak bárcsak én is

Felnőnék még kicsin ezt kívántam

A nagyobbak egyedül amíg én kint vártam

A sorban ahol osztják az érettséget

Hogy rám mosolyoghasson az édes élet

De édes méreg csepeg már csak belénk

Édes anyánk kezét nyújtja felénk

Ha elénk tárulkozik megragadjuk-e

Nem mert szeretetünk velünk foszlik el

Csendes az éj csendes az éj

Csendes az éj csendes az éj

Csendes az éj csendes az éj

Csendes az éj

És én félek

Hogy felnőtt igazán soha nem leszek

Felnövendő nemzedékek le és leköröznek

A felelősség elveszett nem érdekel semmi

Ellustultam nem tudok menni és tenni

Elhagyod erődet majd elhagy a családod

Elhagyod egyetlen igaz barátod

Azt hiszed egymagad egy síkon ellátod

Mikor már túl késő végül majd belátod

Nem a pénz tett téged gazdaggá

Nem a belső érték tett gazdaggá

Csak a múltad használhattad erényként

Csak a szeretet mit kaptál gyermekként

Vissza mennék az időben mert azt már ismerem

Vissza mennék csak hogy nekem könnyebb legyen

Menekülnék ha tehetném de elszállt

Az idő ami akkor még ránk várt

Kíváncsi volt hogy mit kezdünk majd vele

De tudta előre ez el van rendelve

Lerenderelt életek leszünk mind a végére

Véget nem érve a hibás újjá születve

Mintha mi sem történt volna

Mintha mi sem történtünk volna

Ébred fel a vége után megint

Éli át újra már jobb tudása szerint

Csendes az éj csendes az éj

Csendes az éj csendes az éj

Csendes az éj csendes az éj

Csendes az éj

És én félek