Veszekedj, kiabálj, az egész

Csak a jól megszokott terelés

Mit elárul a szem, pont elég

Majd a tűzben a lelked megég

Meddig játszol még?

Vágok mindent, szóval nem lesz vész

Bár nagy lépés, hogy fentről áldást kérsz

Meglásd, önmagaddal megbékélsz

Mert nálad az a szó, hogy szeretlek

Csak szemétbe való felesleg

Ha elmúlt az egód, keress meg

S megküzdünk a lelkedért

Tudod, ez van, ha messzire mész

Hogy a méreg az majd felemészt

Te felelsz csak a tetteidért

De remélem, hogy lesz, ki megért

Meddig játszol még?

Vágok mindent, szóval nem lesz vész

Bár nagy lépés, hogy fentről áldást kérsz

Meglásd, önmagaddal megbékélsz

Mert nálad az a szó, hogy szeretlek

Csak szemétbe való felesleg

Ha elmúlt az egód, keress meg

S megküzdünk a lelkedért

Hisz fáj még a múlt nekem is pont ugyanúgy

Most könnyek közt mondunk búcsút

Ha volna remény, a neved üvölteném

A fájdalom villámként hasít belém

Ez a háborgó mélység

Mert nálad az a szó, hogy szeretlek

Csak szemétbe való felesleg

Ha elmúlt az egód, keress meg

S megküzdünk a lelkedért