Hosszú, forró nyár

(Há há)

Együtt maradunk még

Dr Brs

Hol is kezdjem, néha élni is alig van kedvem

Főleg mióta nem vagy mellettem

De kérdezem nyáron akkor miért kellettem?

A szád hazudik, a tested nem

Nincsen véletlen az életben

Nem kellett volna sok dolgot megtennem

Amivel sajnos rád ijesztettem

De hát ilyen egy férfi, hogyha szerelmes

Buta, vak, erőszakos és lelkes

Válasz nincs, főleg nem értelmes

Szűk a szívem idebent nem kényelmes

Mint egy pszichopata non-stop írogattam

Ki-kit lájkolt, követett meg ki kutatta?

Nem is értem magamat, tiszta szégyen

Te feladhatod, de én még nem

Várlak még, ahogy a nap fényét

Tavasszal hívja a mező és a reszkető virág

Sajnos, hogy elmúlt már a hosszú, forró nyár

Tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád

Nem kis butaság, sőt nagy hülyeség

Mégis elhittem, hogy egyszer te leszel a feleség

Én meg a férj (én meg a férj)

Érzem és tudom, hogy még egy kör belefér

Nézem a plafont, múlnak a percek

Kikapcsol a TV de nekem nem megy

Hosszú lépések, felesek

Ilyenkor a kérdések feleslegesek

Nem érdekel visszamentél vagy hogy mással vagy

Mindenki azt mondta, hogy hagyjalak

Nekem fáj, kábé beszakad a szívem

De túllépek ezen, ennél jobban visz a hitem

Mert én veled ezt egy életen át akarom

Emlékszem édes a szád mint a macaron

Az én boldogságom nem függhet mástól

Elengedlek, hogy vissza tudj jönni máskor

Várlak még, ahogy a nap fényét

Tavasszal hívja a mező és a reszkető virág

Sajnos, hogy elmúlt már a hosszú, forró nyár

Tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád

Tudom vissza jössz

Tudom vissza jössz egyszer

Tudom vissza jössz

Minden úgy lehet ahogy egyszer

Tudom vissza jössz

Tudom vissza jössz egyszer

Tudom vissza jössz

És minden úgy lehet ahogy egyszer

Várlak még, ahogy a nap fényét

Tavasszal hívja a mező és a reszkető virág

Sajnos, hogy elmúlt már a hosszú, forró nyár

Tudom, hogy nem kis butaság, gondolok én mégis rád

Dr Brs