Van egy hely, valahol a fák alatt
Ahol, ha emlékszel, mindig megvártalak
Mert belőled vagyok, és 'asszem', te belőlem
Ezért van, hiába menekülsz előlem
Mindig, újra megtalál egy szikra
Gyullad a papír, felforr a tinta
Lángokban áll, amit a világról hittél
Kiskutya vagy, én meg egy sintér
Egy sintér, bizony egy különleges
Aki nem rajtad, hanem, hogy velem nevess
A madarak éneke nyugtat meg engem
Nem emlékszem, hogy csekket befizettem
A napfény íze mindig elvarázsol
Éjjel senki nem vonszol a parázstól
Ágyam várhat, most még a csillagok
Velük játszok, örülnek, hogy itt vagyok
Azt hiszem igen, újra lélegzem
Lökj a vízbe, kérlek még egyszer
Háromszázhatvanöt az öthöz
Majd meglátod haver, gyerünk öltözz
Régen mozdultál, de azóta már
Csak a net, meg a pizza vár
Kutatók vagyunk, egy idegen planétán
Mint A kis herceg, ott a nagy létrán
Álmod az álmod, és a valóság közt a távolság
Csak tettek, csak tettek, a szivárvány végén várok rád
Az élet, az élet olyan egyszerű, hiszen rég érzed
Csak játék, csak játék, és én adok hozzá egy térképet
Az álmod az álmod, és a valóság közt a távolság
Csak tettek, csak tettek, a szivárvány végén várok rád
Az élet, az élet olyan egyszerű, hiszen rég érzed
Csak játék, csak játék, és én adok hozzá egy térképet
Rólam még készült fekete-fehér kép
Olyan jó volna, ha ezt értenéd
Az élet változás, de a változás nem mindig élet
Remélem, érted, a családi vagyon vagy a család az
Ne csodáld, hogy folyton csak csalánt nyalsz
Itt egyik sem rosszabb, mint a másik
Csak, aki retteg, az rossznak látszik
A félelem az egyetlen ellenség
Azt mondom ásd el, vajon megtennéd?
Mondja a szemembe, aki tud játszani, hogy ez nem játék
Istennek ártani lehet, Istenem, mennyire gyökerek
Néha olyan jók ezek a szövegek
Hallgatom magam, és te beszélsz belőlem
Meg mondtam, minden maradhat felőlem
A kedvem olyan lesz, mint az ég
A felhők felett, mindig gyönyörű kék
Ez ennyire egyszerű, basszus, de bonyolult
Kutya fülét, neki még az is lekonyult
Szerinted viccelek, a komoly dolgok
A Nagy ho ho ho-nál ott a horgom
Csak mondom, csak szólok, hogy figyeljél
Szerelmes minden itt mindenér'
Nem akarlak bántani, pedig tudnálak
Egyik végét se fogod a munkának
Nézz meg engem, nézd az életem
Lehet pici, de dolgos a két kezem
Légy velem a világból öt napot
Most kell, mert most még itt vagyok
Aztán csak a dal marad meg
Ordítva születsz, halkan halsz meg
De közte, ülhetsz középen a lovon
A végtelen rendet, igen, azt óvom
Mert hazugság, hogy egy vírus vagy
Bennünk maximum a virtus nagy
A puszta közepén találtunk dzsungelt
Hegyeket, óceánt, és mellé az embert
Tükörrel, füsttel és égő nyíllal jelzek
Ha érted, gyertek...
Tükörrel, füsttel és égő nyíllal jelzek
Ha érted, gyertek...
Ha érted, gyertek...
Tükörrel, füsttel és égő nyíllal jelzek
Ha érted, gyertek...
Ha érted, gyertek...
Az álmod az álmod, és a valóság közt a távolság
Csak tettek, csak tettek, a szivárvány végén várok rád
Az élet, az élet olyan egyszerű, hiszen rég érzed
Csak játék, csak játék, és én adok hozzá egy térképet
Az álmod az álmod, és a valóság közt a távolság
Csak tettek, csak tettek, a szivárvány végén várok rád
Az élet, az élet olyan egyszerű, hiszen rég érzed
Csak játék, csak játék, és én adok hozzá egy térképet
Az álmod az álmod, és a valóság közt a távolság
Csak tettek, csak tettek, a szivárvány végén várok rád
Az élet, az élet olyan egyszerű, hiszen rég érzed
Csak játék, csak játék, és én adok hozzá egy térképet
Az álmod az álmod, és a valóság közt a távolság
Csak tettek, csak tettek, a szivárvány végén várok rád
Az élet, az élet olyan egyszerű, hiszen rég érzed
Csak játék, csak játék, és én adok hozzá egy térképet
