Emlékszem magunkra a kosárpályáról
Kuksi jó nagyra nőtt, éppen most zsákol
Mármint csak itt bent a fejemben
De ez az én mozim, nem felejtem
A tiédre vigyázz, te, fontos az emlék
Az hajt előre, hogy ebből kell még
Nevetésből, játékból és táncból
Szivárvány vagyok, egy szürke világból
Itt azt tanították, taposni kell
Én azt adom tovább, legyél jó fej
Az egyensúly úgyis felboríthatatlan
Varázs a vízben, a földben, a napban
Üvegből a szívem, átláthatsz rajta
Gyere, nyitva az ajtó, hát rajta
Mozdulni kéne, mert az élet mozgás
Isten küldte, és én lettem a postás
Az én életem csoda, legyen a tiéd is az
A tiéd miért nem az...
Mert lehet kemény tél, de majd eljön a tavasz
Mindig jön a tavasz...
És hiába menekülsz, hiába vagy ravasz
Bármilyen ravasz...
Nézd csak, a testem öregszik, de a szívem kamasz
Amíg élek, kamasz...
Most a világunkra árnyék vetül
De ahol árnyék van, ott fény is derül
Csak fordítsd a fejed a háború felöl
Hol ölel az ember, nem embert öl
Tiszteletem küldöm drága mesterek
Hogy annyi új esélyt megengedtetek
Sok ezer éve toporgunk már ott
Az egó világa csak halált hozott
Mikor foglalkozol már magaddal
Beszélgess fákkal, beszélgess tavakkal
Mikor szakítasz minden haraggal
Én csak barátod vagyok, nem aranyhal
Itt én kívánok, és csak egyetlen egyet
Ne legyen semmi, amitől rettegj
Ha meg kell halni, meg kell halni, annyi
Ha meg élni fogunk, legyünk papi és nagyi
Az én életem csoda, legyen a tiéd is az
A tiéd miért nem az...
Mert lehet kemény tél, de majd eljön a tavasz
Mindig jön a tavasz...
És hiába menekülsz, hiába vagy ravasz
Bármilyen ravasz...
Nézd csak, a testem öregszik, de a szívem kamasz
Amíg élek, kamasz...
Mire vagy kíváncsi, mit meséljek még
A zeném tűz, a közönség még ég
De, ahogy látom, már olvadoztok
Egy napon majd mellettem sorakoztok
És akkor én fogok figyelni rátok
Szülők lesztek, és én a babátok
A világ fordul, semmi sem állandó
A változás útja a járható
A többi csak a mocsárba vezet be
Én magamon nevetnék a helyedbe
Segítsd az elesettet, ne felejtsd el
Hiszen egy napon, te is az leszel
Egy napon majd megérted miről szól
Az élet nagy kaland, ne legyen karambol
Dobom a kulcsot, hát figyeljetek
Érezd és élvezd, hogy minden egy
Az én életem csoda, legyen a tiéd is az
A tiéd miért nem az...
Mert lehet kemény tél, de majd eljön a tavasz
Mindig jön a tavasz...
És hiába menekülsz, hiába vagy ravasz
Bármilyen ravasz...
Nézd csak, a testem öregszik, de a szívem kamasz
Amíg élek, kamasz...
Az én életem csoda, legyen a tiéd is az
A tiéd miért nem az...
Mert lehet kemény tél, de majd eljön a tavasz
Mindig jön a tavasz...
És hiába menekülsz, hiába vagy ravasz
Bármilyen ravasz...
Nézd csak, a testem öregszik, de a szívem kamasz
Amíg élek, kamasz...
Az én életem csoda, legyen a tiéd is az
Ugye a tiéd is az...
Mert lehet kemény tél, de majd eljön a tavasz
Mindig jön a tavasz...
És hiába menekülsz, hiába vagy ravasz
Bármilyen ravasz...
Nézd csak, a testem öregszik, de a szívem kamasz
Amíg élek, kamasz...
Nem tudom, miért bízom az emberben
Egy ideje a jót látom mindenben
Csak a tánc és mosoly lehet az út
Ne csinálj több háborút
Nem tudom, miért bízom az emberben
Egy ideje a jót látom mindenben
Csak a tánc és mosoly lehet az út
Ne csinálj több háborút
Nem tudom, miért bízom az emberben
Egy ideje a jót látom mindenben
Csak a tánc és mosoly lehet az út
Ne csinálj több háborút
Nem tudom, miért bízom az emberben
Egy ideje a jót látom mindenben
Csak a tánc és mosoly lehet az út
Ne csinálj több háborút
