Szekér a sorsunk
Két angyal húzza,
Nevet az egyik,
A másik már unja,
Fekszünk, itt hátul
Altat a szél,
Ne siess kedves,
Van előttünk még...
Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...
És szemedben a jel
Hogy látod, amit kell.
Szemedben a jel.
Arcodat néha,
Emeld a fénybe,
Halkul egy líra.
Ne legyen vége.
Mondd, amíg mondom,
Kezünk még kér,
Csak ennyit kell tudnod,
Míg hajt a vér.
Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...
És szemedben a jel
Hogy látod, amit kell.
Szemedben a jel.
Álltunk már mind,
És ettünk a fáról,
Hangos a szív
Ezen a nyáron.
Miénk az ég,
Ami mindig kék...
Csak ennyit kell tudnod,
Amíg hajt a vér...
Menni, menni, menni, míg csak útra találsz.
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...
És szemedben a jel
Hogy látod, amit kell.
Menni, menni, menni, míg csak útra találsz. (Amíg hajt a vér)
Hagyni, hagyni, hagyni, hogy csak vigyen a vágy,
Élni, élni, élni, úgy, hogy semmit se bánj...
És szemedben a jel
Hogy látod, amit kell.
Szemedben a jel.