Hozzád, mint egy mágnes vonzott annyi új érzés.

Ami volt, sose múlt, de te mégse hiszed, hogy jön majd még

Unalom vagy a gond,

Ami játékokba űz.

Hát gyere velem, játsszunk egy darabban,

Mert ugye tudod, jobb lesz, mint magadban.

Ez kerek egész, bárhova mész,

Ez kerek egész, úgy is, ha félsz.

Hagyd egy darabban,

jobb egy darabban.

Színpad az egész, bárhova mész,

Amíg élsz, egy érzés hajt.

Olyan szép, amíg hisszük a végét

átírhatjuk majd.

De a fal nem akar

Soha köddé válni köztünk.

Hát gyere velem, játsszunk egy darabban,

Mert ugye tudod, jobb lesz, mint magadban.

Ez kerek egész, bárhova mész,

Ez kerek egész, úgy is, ha félsz.

Hát gyere velem, játsszunk egy darabban,

Hisz az a jó, ha két szív egyre dobban.

Ez kerek egész, bárhova mész,

Ez kerek egész, úgy is, ha félsz.

És lehet, hogy egyszer-kétszer a címlap nem túl jó,

De tudod, a „viszlát” köztünk mégsem jó végszó.

Hát gyere velem, játsszunk egy darabban,

Mert ugye tudod, jobb lesz, mint magadban.

Ez kerek egész, bárhova mész,

Ez kerek egész, úgy is, ha félsz.

Hát gyere velem, játsszunk egy darabban,

Hisz az a jó, ha két szív egyre dobban.

Ez kerek egész, bárhova mész,

Ez kerek egész, úgy is, ha félsz.